Újabb PhD fokozattal bővült a BrainVisionCenter kutatócsapata

Kiemelt célunk a fiatal kutatók támogatása és tudományos karrierjük elősegítése. Ennek jegyében örömmel jelentjük be, hogy intézetünk újabb kollégája szerzett PhD fokozatot. 

Madarász Miklós doktori értekezésének címe:
„Krónikusan implantálható és átlátszó microECoG-eszközök alkalmazhatósága spontán kalcium- és elektrofiziológiai aktivitás egyidejű mérésére éber egerekben.” 

A kutatás során in vitro és in vivo vizsgálatokkal tesztelték a Parylene HT/ITO, valamint a Thiol-ene/acrylate/SIROF alapú átlátszó, implantálható ECoG-eszközök alkalmazhatóságát kétfotonos képalkotási kísérletekben éber egerekben. 

A vizsgálatok fő célja annak igazolása volt, hogy az implantált eszközök hosszú távon is alkalmasak egyidejű elektrokortikográfiás (ECoG) és kétfotonos kalcium-képalkotási mérésekre. A kutatók az eszközöket egerek kérgi és hippokampális felszínére ültették be, majd sikeresen demonstrálták a módszer stabil és megbízható működését hosszabb időtartamon keresztül is. 

Az eredmények alapján mindkét vizsgált technológia kiváló optikai átlátszóságot biztosított, miközben elektrokémiai tulajdonságaik hónapokkal az implantáció után is lehetővé tették jó minőségű jelek rögzítését, minimális elektródaveszteség mellett. 

A dolgozat összegzése szerint a bemutatott átlátszó, implantálható microECoG-eszközök ígéretes megoldást jelenthetnek a neuronhálózatok sejtszintű aktivitásának párhuzamos elektrofiziológiai és optikai feltérképezésére, valamint a krónikus, egyidejű ECoG- és kétfotonos kalcium-képalkotási vizsgálatok megvalósítására éber egerekben. 

Az elért eredmények újabb fontos lépést jelentenek intézetünk neurológiai kutatásainak fejlődésében. 

Gratulálunk kollégánknak a kiemelkedő tudományos eredményhez!

Rózsa Balázs a Klubrádió „Klubdélelőtt” című műsorának vendége volt

Milyen kapcsolat lehet a boldogság és a daganatos betegségek között?
Hogyan működik a beszéd az agyban?
Valóban léteznek olyan emberek, akiknek a biológiai napi ciklusa hosszabb vagy rövidebb 24 óránál?
Mit jelent valójában a hosszú élet tudománya?
És hogyan válhatnak leselejtezett mikroszkóp-alkatrészekből világszinten is újdonságnak számító fejlesztések? 

Többek között ezekről az izgalmas kérdésekről beszélgetett Rózsa Balázs a Klubrádió „Klubdélelőtt” című műsorában. 

Az adás jól mutatja, hogy a tudomány nem csupán a laboratóriumok falai között létezik: a mindennapi életünket, egészségünket és jövőnket érintő kérdésekre is választ keres. 

Az interjú a műsor 74:05 és 102:00 perce között hallgatható meg az ALÁBBI LINKEN.

Nobel-esélyesnek tartják Roska Botondot a nemzetközi tudományos közösségben

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus egy közelmúltbeli Index interjúban a természettudományok egyik legesélyesebb jövőbeli Nobel-díjasaként nevezte meg Roska Botond neurobiológust, aki a látássérülések gyógyítását célzó kutatásairól ismert világszerte. 

Roska Botond 2024-ben elnyerte a rangos Wolf-díjat, amelyet a tudományos közéletben gyakran a „Nobel-díj előszobájaként” emlegetnek, és amely számos későbbi Nobel-díjas pályafutásában jelentett fontos mérföldkövet. 

„Roska Botond egy világnagyság, aki Rózsa Balázssal közösen építette fel a hazánkban egyedülálló BrainVisionCenter Kutatóközpontot. Az intézet vezetői és kutatói már számos Nature folyóiratban publikáltak” – hangsúlyozta Krausz Ferenc. 

Roska Botond kutatásainak középpontjában a látás helyreállításának lehetőségei állnak. Ebben kiemelt szerepet játszanak azok a fejlett képalkotó technológiák, amelyek fejlesztésében intézetünk is aktívan részt vesz. A BrainVisionCenter és ipari partnerei által fejlesztett 3D lézermikroszkópos megoldások nemcsak a látáskutatásban, hanem számos neurológiai megbetegedés vizsgálatában és diagnosztikájában is új távlatokat nyitnak. 

Ezeket a csúcstechnológiás eszközöket ma már világszerte vezető egyetemeken és kutatóintézetekben alkalmazzák, hozzájárulva az idegrendszer működésének mélyebb megértéséhez és új terápiás megközelítések kidolgozásához. 

Teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható el. 

Két kutatónkat is beválasztották a Fiatal Kutatók Akadémiájába

Örömmel osztjuk meg, hogy intézetünk két kiváló kutatója, Lenkey Nóra és Cseri Levente felvételt nyert a Fiatal Kutatók Akadémiája tagjai közé. 

A Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő szervezet a fiatal kutatók egyik legfontosabb hazai és nemzetközi képviseleti fóruma. Az alulról szerveződő tudományos közösség célja, hogy erősítse a kutatók szakmai fejlődését, elősegítse a tudományos együttműködéseket, valamint hidat képezzen a kutatói világ és a társadalom között. 

A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai aktívan részt vesznek az MTA tudományos tevékenységében, és hozzájárulnak a tudományos közélet formálásához is. 

Büszkék vagyunk kollégáink elismerésére, és ezúton is gratulálunk nekik ehhez a rangos szakmai mérföldkőhöz!

„Az altatott állatnak unalmasak a gondolatai” – új idegtudományi áttörésünk a Kossuth Rádióban

 

Alapító-tulajdonosunk, Rózsa Balázs a Kossuth Rádió „Felfedező” című tudományos műsorában beszélt legújabb kutatási eredményeinkről, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedő figyelmet kaptak. 

A beszélgetés apropóját a világ egyik vezető idegtudományi folyóiratában, a Neuron hasábjain megjelent publikációnk adta. A műsorban bemutatott kutatás egy új, áttörést jelentő eljárást ismertet, amely lehetővé teszi az agyműködés vizsgálatát élő, aktívan viselkedő állatokban. 

Ahogyan Rózsa Balázs fogalmazott: „az altatott állatnak unalmasak a gondolatai” – vagyis a valódi idegi működés megértéséhez elengedhetetlen a természetes, viselkedés közbeni aktivitás vizsgálata. Az új módszer ezt teszi lehetővé, ráadásul sejtszintű pontossággal. 

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az idegsejtek működése jelentősen eltér attól, amit korábban feltételeztünk. Ez az új szemlélet alapjaiban formálhatja át az agyműködésről alkotott képünket. 

Az eljárás által biztosított nagy pontosságú mérési lehetőségek nemcsak az alapkutatásban jelentenek előrelépést, hanem hozzájárulhatnak olyan súlyos idegrendszeri betegségek mélyebb megértéséhez és jövőbeli kezelési stratégiáinak kidolgozásához is, mint az epilepszia vagy az Alzheimer-kór. 

Büszkék vagyunk rá, hogy kutatóink munkája ismét szélesebb közönséghez jutott el, és hozzájárul a modern idegtudomány fejlődéséhez. 

Az említett beszélgetés alább hallgatható meg, 1:50-től: