Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus egy közelmúltbeli Index interjúban a természettudományok egyik legesélyesebb jövőbeli Nobel-díjasaként nevezte meg Roska Botond neurobiológust, aki a látássérülések gyógyítását célzó kutatásairól ismert világszerte. 

Roska Botond 2024-ben elnyerte a rangos Wolf-díjat, amelyet a tudományos közéletben gyakran a „Nobel-díj előszobájaként” emlegetnek, és amely számos későbbi Nobel-díjas pályafutásában jelentett fontos mérföldkövet. 

„Roska Botond egy világnagyság, aki Rózsa Balázssal közösen építette fel a hazánkban egyedülálló BrainVisionCenter Kutatóközpontot. Az intézet vezetői és kutatói már számos Nature folyóiratban publikáltak” – hangsúlyozta Krausz Ferenc. 

Roska Botond kutatásainak középpontjában a látás helyreállításának lehetőségei állnak. Ebben kiemelt szerepet játszanak azok a fejlett képalkotó technológiák, amelyek fejlesztésében intézetünk is aktívan részt vesz. A BrainVisionCenter és ipari partnerei által fejlesztett 3D lézermikroszkópos megoldások nemcsak a látáskutatásban, hanem számos neurológiai megbetegedés vizsgálatában és diagnosztikájában is új távlatokat nyitnak. 

Ezeket a csúcstechnológiás eszközöket ma már világszerte vezető egyetemeken és kutatóintézetekben alkalmazzák, hozzájárulva az idegrendszer működésének mélyebb megértéséhez és új terápiás megközelítések kidolgozásához. 

Teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható el. 

 

Alapító-tulajdonosunk, Rózsa Balázs a Kossuth Rádió „Felfedező” című tudományos műsorában beszélt legújabb kutatási eredményeinkről, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedő figyelmet kaptak. 

A beszélgetés apropóját a világ egyik vezető idegtudományi folyóiratában, a Neuron hasábjain megjelent publikációnk adta. A műsorban bemutatott kutatás egy új, áttörést jelentő eljárást ismertet, amely lehetővé teszi az agyműködés vizsgálatát élő, aktívan viselkedő állatokban. 

Ahogyan Rózsa Balázs fogalmazott: „az altatott állatnak unalmasak a gondolatai” – vagyis a valódi idegi működés megértéséhez elengedhetetlen a természetes, viselkedés közbeni aktivitás vizsgálata. Az új módszer ezt teszi lehetővé, ráadásul sejtszintű pontossággal. 

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az idegsejtek működése jelentősen eltér attól, amit korábban feltételeztünk. Ez az új szemlélet alapjaiban formálhatja át az agyműködésről alkotott képünket. 

Az eljárás által biztosított nagy pontosságú mérési lehetőségek nemcsak az alapkutatásban jelentenek előrelépést, hanem hozzájárulhatnak olyan súlyos idegrendszeri betegségek mélyebb megértéséhez és jövőbeli kezelési stratégiáinak kidolgozásához is, mint az epilepszia vagy az Alzheimer-kór. 

Büszkék vagyunk rá, hogy kutatóink munkája ismét szélesebb közönséghez jutott el, és hozzájárul a modern idegtudomány fejlődéséhez. 

Az említett beszélgetés alább hallgatható meg, 1:50-től: