Milyen kapcsolat lehet a boldogság és a daganatos betegségek között? Hogyan működik a beszéd az agyban? Valóban léteznek olyan emberek, akiknek a biológiai napi ciklusa hosszabb vagy rövidebb 24 óránál? Mit jelent valójában a hosszú élet tudománya? És hogyan válhatnak leselejtezett mikroszkóp-alkatrészekből világszinten is újdonságnak számító fejlesztések?
Többek között ezekről az izgalmas kérdésekről beszélgetett Rózsa Balázs a Klubrádió „Klubdélelőtt” című műsorában.
Az adás jól mutatja, hogy a tudomány nem csupán a laboratóriumok falai között létezik: a mindennapi életünket, egészségünket és jövőnket érintő kérdésekre is választ keres.
Az interjú a műsor 74:05 és 102:00 perce között hallgatható meg az ALÁBBI LINKEN.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus egy közelmúltbeli Index interjúban a természettudományok egyik legesélyesebb jövőbeli Nobel-díjasaként nevezte meg Roska Botond neurobiológust, aki a látássérülések gyógyítását célzó kutatásairól ismert világszerte.
Roska Botond 2024-ben elnyerte a rangos Wolf-díjat, amelyet a tudományos közéletben gyakran a „Nobel-díj előszobájaként” emlegetnek, és amely számos későbbi Nobel-díjas pályafutásában jelentett fontos mérföldkövet.
„Roska Botond egy világnagyság, aki Rózsa Balázssal közösen építette fel a hazánkban egyedülálló BrainVisionCenter Kutatóközpontot. Az intézet vezetői és kutatói már számos Nature folyóiratban publikáltak” – hangsúlyozta Krausz Ferenc.
Roska Botond kutatásainak középpontjában a látás helyreállításának lehetőségei állnak. Ebben kiemelt szerepet játszanak azok a fejlett képalkotó technológiák, amelyek fejlesztésében intézetünk is aktívan részt vesz. A BrainVisionCenter és ipari partnerei által fejlesztett 3D lézermikroszkópos megoldások nemcsak a látáskutatásban, hanem számos neurológiai megbetegedés vizsgálatában és diagnosztikájában is új távlatokat nyitnak.
Ezeket a csúcstechnológiás eszközöket ma már világszerte vezető egyetemeken és kutatóintézetekben alkalmazzák, hozzájárulva az idegrendszer működésének mélyebb megértéséhez és új terápiás megközelítések kidolgozásához.
Alapító-tulajdonosunk, Rózsa Balázs a Kossuth Rádió „Felfedező” című tudományos műsorában beszélt legújabb kutatási eredményeinkről, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedő figyelmet kaptak.
A beszélgetés apropóját a világ egyik vezető idegtudományi folyóiratában, a Neuron hasábjain megjelent publikációnk adta. A műsorban bemutatott kutatás egy új, áttörést jelentő eljárást ismertet, amely lehetővé teszi az agyműködés vizsgálatát élő, aktívan viselkedő állatokban.
Ahogyan Rózsa Balázs fogalmazott: „az altatott állatnak unalmasak a gondolatai” – vagyis a valódi idegi működés megértéséhez elengedhetetlen a természetes, viselkedés közbeni aktivitás vizsgálata. Az új módszer ezt teszi lehetővé, ráadásul sejtszintű pontossággal.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az idegsejtek működése jelentősen eltér attól, amit korábban feltételeztünk. Ez az új szemlélet alapjaiban formálhatja át az agyműködésről alkotott képünket.
Az eljárás által biztosított nagy pontosságú mérési lehetőségek nemcsak az alapkutatásban jelentenek előrelépést, hanem hozzájárulhatnak olyan súlyos idegrendszeri betegségek mélyebb megértéséhez és jövőbeli kezelési stratégiáinak kidolgozásához is, mint az epilepszia vagy az Alzheimer-kór.
Büszkék vagyunk rá, hogy kutatóink munkája ismét szélesebb közönséghez jutott el, és hozzájárul a modern idegtudomány fejlődéséhez.
Az említett beszélgetés alább hallgatható meg, 1:50-től:
A Portfolio.hu is beszámolt legfrissebb tudományos eredményeinkről, amelyek új szintre emelik az agyműködés vizsgálatát.
A közelmúltban jelent meg kutatóink közreműködésével a 25. Nature indexált publikáció, amely a rangos Neuron folyóiratban látott napvilágot. A tanulmányt Rózsa Balázs (BrainVisionCenter, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) és Losonczy Attila (UT Southwestern Medical Center) vezette.
A publikáció egy úttörő technológiai megoldást mutat be, amely a Femtonics Kft. és a BrainVisionCenter együttműködésében jött létre. Az új berendezés egy szupergyors, háromdimenziós képstabilizátorként működik, amely lehetővé teszi a mozgó, pulzáló agy idegsejtjeinek valós idejű, rendkívül pontos megfigyelését.
Az eljárás áttörést jelent az idegtudományban, hiszen a kutatók így korábban nem látott részletességgel vizsgálhatják az agy működését természetes, dinamikus környezetben. A technológia nemcsak kutatási szempontból jelentős: a jövőben akár emberi agyműtétek során is alkalmazható lehet, hozzájárulva a pontosabb diagnosztikához és a biztonságosabb beavatkozásokhoz.
Rózsa Balázs, a BrainVisionCenter alapító-tulajdonosa a Kossuth Rádió „Nagyok” című műsorának vendégeként adott interjút, amelyben a modern idegtudomány és az orvosi képalkotás területén elért, nemzetközi szinten is jelentős eredményeikről beszélt.
Rózsa Balázs a hazai kutatók azon generációját képviseli, akik nemcsak megfogalmazzák tudományos vízióikat, hanem sikeresen meg is valósítják azokat. Az interjú során kiemelte: különösen büszke arra, hogy munkatársaival Magyarországról indulva jutottak el oda, hogy ma már több mint 200 világhírű kutatóközpontban használják a fejlesztett berendezéseiket.
A beszélgetés nemcsak szakmai eredményekről szólt, hanem személyesebb betekintést is nyújtott: szó esett gyerekkoráról, pályafutása kezdetéről, valamint azokról a meghatározó mérföldkövekről, amelyek hozzájárultak a nemzetközi sikerekhez.
Az interjú inspiráló példája annak, hogyan válhat egy hazai kutatói kezdeményezés globális hatású innovációvá.
Az említett beszélgetés IDE KATTINTVA hallgatható meg.
A BrainVisionCenter számára kiemelten fontos, hogy kommunikációja túlmutasson a szűk értelemben vett tudományos és gazdasági médiatér keretein. Célunk, hogy tevékenységünk és eredményeink az ország minél szélesebb közönsége számára is elérhetővé és érthetővé váljanak.
E törekvésünk jegyében a közelmúltban interjú jelent meg a Szabad Föld hasábjain, amely alapítónkkal és tulajdonosunkkal, Rózsa Balázs készült.
A 78 éve működő, „a magyar vidék hetilapjaként” ismert lapban megjelent beszélgetés nemcsak Rózsa Balázs szakmai pályafutását mutatja be, hanem átfogó képet ad a BrainVisionCenter tevékenységéről is. Az interjú kitér világújdonságnak számító fejlesztéseinkre, valamint arra az egyedülálló szerepre, amelyet intézetünk a nemzetközi tudományos életben betölt.
Az ilyen megjelenések hozzájárulnak ahhoz, hogy a legkorszerűbb idegtudományi kutatások és innovációk ne csak szakmai körökben, hanem a szélesebb társadalom számára is láthatóvá váljanak.
Örömmel osztjuk meg, hogy az OTSZ (Orvostovábbképző Szemle) Online is beszámolt egy olyan kutatási áttörésről, amely új dimenziót nyit az agyműködés vizsgálatában – immár közvetlenül agyműtétek során.
A cikk bemutatja, hogyan vált lehetővé az idegsejtek aktivitásának valós idejű, sejtszintű mérése műtéti környezetben. Az alkalmazott fejlett képalkotó technológiák révén a kutatók és orvosok eddig nem látott pontossággal követhetik nyomon az agyi folyamatokat élő emberi szövetben.
Ez az innováció nemcsak az alapkutatás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hanem a klinikai gyakorlatban is új lehetőségeket teremt. Hozzájárulhat például az idegsebészeti beavatkozások biztonságának növeléséhez, valamint a különböző neurológiai betegségek pontosabb megértéséhez és kezeléséhez.
A cikk rávilágít arra is, hogy a legmodernebb neurotechnológiai fejlesztések egyre szorosabban kapcsolják össze a kutatást és a gyógyítást, megnyitva az utat a személyre szabottabb terápiás megközelítések felé.
Büszkén osztjuk meg, hogy a Weborvos is beszámolt legújabb kutatási eredményeinkről, amelyek új perspektívát nyitnak az agyműködés vizsgálatában.
A cikk bemutatja, hogyan tették lehetővé magyar kutatók – köztük a BrainVisionCenter szakemberei – az idegi aktivitás eddig soha nem látott részletességű megfigyelését. Az alkalmazott innovatív képalkotási technológiák révén az agy működése valós időben, három dimenzióban válik vizsgálhatóvá.
Ez az áttörés nemcsak az alapkutatásban jelent mérföldkövet, hanem hosszú távon hozzájárulhat a neurológiai betegségek jobb megértéséhez és új terápiás megközelítések fejlesztéséhez is.
Mivel lehet hazacsábítani a fiatal kutatókat? Milyen tudományos áttöréseket ért el intézetünk az orvostudomány, a fizika és a matematika határterületein? Mely eszközeink képesek működés közben „olvasni” az agysejtek aktivitását? Mi a közös a BrainVisionCenter, valamint a Harvard, Yale, Princeton, MIT, a sanghaji és a hongkongi egyetem kutatási együttműködéseiben? És mi is az az „agyi pacemaker”?
Ezekre és még számos izgalmas tudományos kérdésre adott választ intézetünk tudományos igazgatója, Rózsa Balázs, a Kossuth Rádió Délelőtt című műsorában.
Az említett beszélgetés IDE KATTINTVA hallgatható meg. Rózsa Balázs része 01:26:12 – 01:51:24 időszakban hallható.
Rózsa Balázs, a BrainVisionCenter alapítója és tudományos igazgatója vendége volt a BAZU Podcastnak, ahol egy átfogó beszélgetésben az agyműködés alapvető mechanizmusairól esett szó.
Az interjú során olyan izgalmas neurobiológiai témákat jártak körbe, mint a boldogság és a büntetés közös idegi útvonalai, az idegsejti hálózatok közötti „versengés”, valamint az, hogy a fájdalmas tapasztalatok – akár egy mezítlábas találkozás az ágy lábával – miként járulhatnak hozzá az agy tanulási folyamataihoz.
