Örömmel osztjuk meg, hogy az OTSZ (Orvostovábbképző Szemle) Online is beszámolt egy olyan kutatási áttörésről, amely új dimenziót nyit az agyműködés vizsgálatában – immár közvetlenül agyműtétek során. 

A cikk bemutatja, hogyan vált lehetővé az idegsejtek aktivitásának valós idejű, sejtszintű mérése műtéti környezetben. Az alkalmazott fejlett képalkotó technológiák révén a kutatók és orvosok eddig nem látott pontossággal követhetik nyomon az agyi folyamatokat élő emberi szövetben. 

Ez az innováció nemcsak az alapkutatás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hanem a klinikai gyakorlatban is új lehetőségeket teremt. Hozzájárulhat például az idegsebészeti beavatkozások biztonságának növeléséhez, valamint a különböző neurológiai betegségek pontosabb megértéséhez és kezeléséhez. 

A cikk rávilágít arra is, hogy a legmodernebb neurotechnológiai fejlesztések egyre szorosabban kapcsolják össze a kutatást és a gyógyítást, megnyitva az utat a személyre szabottabb terápiás megközelítések felé. 

A teljes cikk IDE kattintva olvasható el. 

Büszkén osztjuk meg, hogy a Weborvos is beszámolt legújabb kutatási eredményeinkről, amelyek új perspektívát nyitnak az agyműködés vizsgálatában. 

A cikk bemutatja, hogyan tették lehetővé magyar kutatók – köztük a BrainVisionCenter szakemberei – az idegi aktivitás eddig soha nem látott részletességű megfigyelését. Az alkalmazott innovatív képalkotási technológiák révén az agy működése valós időben, három dimenzióban válik vizsgálhatóvá. 

Ez az áttörés nemcsak az alapkutatásban jelent mérföldkövet, hanem hosszú távon hozzájárulhat a neurológiai betegségek jobb megértéséhez és új terápiás megközelítések fejlesztéséhez is. 

A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.

Mivel lehet hazacsábítani a fiatal kutatókat?
Milyen tudományos áttöréseket ért el intézetünk az orvostudomány, a fizika és a matematika határterületein?
Mely eszközeink képesek működés közben „olvasni” az agysejtek aktivitását?
Mi a közös a BrainVisionCenter, valamint a Harvard, Yale, Princeton, MIT, a sanghaji és a hongkongi egyetem kutatási együttműködéseiben?
És mi is az az „agyi pacemaker”?

Ezekre és még számos izgalmas tudományos kérdésre adott választ intézetünk tudományos igazgatója, Rózsa Balázs, a Kossuth Rádió Délelőtt című műsorában.

Az említett beszélgetés IDE KATTINTVA hallgatható meg. Rózsa Balázs része 01:26:12 – 01:51:24 időszakban hallható.

A 2025 év végén megrendezett Science Expo rendezvényen kutatóintézetünk több, a tudomány világába betekintést nyújtó érdekességet mutatott be a nagyközönség számára. Az M5 Novum című műsorában intézetünk munkatársa a 3D lézermikroszkópos agykutatásokhoz kapcsolódó speciális vegyületekről és kémiai festékekről számolt be.
A bemutatott anyagokkal végzett látványos kísérletek különösen nagy érdeklődést váltottak ki a fiatalabb korosztály körében, hozzájárulva a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.

A videót IDE kattintva lehet megnézni.

Cégünk tudományos igazgatója, Rózsa Balázs, az ünnepek előtti utolsó interjúját a Katolikus Rádiónak adta. A Kerengő című műsorban sok érdekes témáról beszélt: az egerek tájékozódásától a Forma 1-es versenyautók fotózásáig, a robotporszívótól a Mátrix-ig, illetve kiderült, milyen 30 éves tudományos tévhitre cáfoltunk rá egy kísérlettel.

Az interjú az alábbi linken 27:55-től hallgatható meg.

A Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában, az „5 perc tudomány” rovatban Judák Linda és Rózsa Balázs mutatják be Kutatóintézetünk és a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet együttműködésével kifejlesztett Moculus névre hallgató berendezést.  Ez az egerek számára optimalizált virtuális valóság (VR) szemüveg új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.   

Az interjú az alábbi linken 6:50- -13.37-között hallgatható meg.

Büszkén jelentjük be, hogy a világ egyik legnevesebb élettudományi folyóirata a Nature Methods beválogatta cikkünket az év legjelentősebb tanulmányai közé.

A Nature Methods-ban publikálni a tudományos közélet csúcsát jelenti. Az NM küldetése a biológiai tudományok különböző területein végzett alapkutatások széles körű, innovatív kutatási módszereinek támogatása. A lapban megjelenő tanulmányok elkészítése és szerkesztőségi elfogadása sok éves munkafolyamat.

A Moculus berendezésünket bemutató tanulmányunkról a lap a következőket emeli ki: a rágcsálók viselkedésének tanulmányozásának egyik megközelítése a VR használata, ahol az állatok egy futópadon fedezik fel a virtuális környezetet. A Moculus a rágcsálók számára olyan virtuális környezetet alakít ki, amely hasonló az emberek által használt VR-szemüvegekhez.

A cikk 434 idézést és 5 éves 49 impact factort ért el.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.

A BrainVisionCenter 2025-ben is saját standdal képviseltette magát a Science Expon. A Millenárison megrendezett eseményre több ezren látogattak el. A kiállítótér egyik felében kollégáink látványos kémiai kísérleteket demonstráltak a nagyszámú – sok lelkes középiskolásból és kisgyerekből álló – közönségnek. Szintén bemutattuk a Moculus névre hallgató berendezésünket, amelyhez egy VR szemüveget is biztosítottunk. Ennek segítségével az érdeklődők kipróbálhatták a Moculusban futó egér útját.

Standunkon készített riportot a TV2 Innovátor című műsor stábja, amely az alábbi linkre kattintva 6:48-tól látható.

Az Indexen hosszú elemző írás jelent meg Roska Botondról és Rózsa Balázsról, valamint az általuk alapított BVC-ről. Szóba kerül a látáshelyreállítás, az intézetünkben folyó, világszinten is egyedülálló agykutatás és az ehhez szükséges, forradalmian új berendezések, amelyeket a Harvardon, a Yale-n, Oxfordban és a világ további – közel 200 – top egyetemén és kutatóintézetében használnak.
A teljes cikk ITT olvasható.