Rózsa Balázs az Orvostovábbképző Szemlének adott interjút

Az Orvostovábbképző Szemle interjút készített Prof. Dr. Rózsa Balázzsal, a BrainVisionCenter alapítójával, aki a beszélgetésben a BVC multidiszciplináris kutatásairól, technológiai fejlesztéseiről és azok jövőbeli orvosi alkalmazási lehetőségeiről beszélt. 

Kevés olyan multidiszciplináris kutatóintézet működik a világon, mint a BrainVisionCenter, ahol az orvostudomány, a biológia, a neurofotonika, az optika, a mérnöki tudományok és a szoftverfejlesztés szorosan összekapcsolódva szolgálják a tudományos felfedezéseket és az orvosi innovációt. 

Az interjúban szó esik többek között a vakság, az epilepszia, a Parkinson-kór és a demencia kutatásáról, valamint olyan technológiákról, amelyek a jövőben emberek millióinak életminőségét javíthatják. 

Rózsa Balázs az epilepsziakutatás kapcsán beszélt arról az eljárásról is, amely lehetővé teszi az epilepsziás aktivitást kiváltó idegsejtek pontos azonosítását és célzott, lézeres kezelését. A módszer jelenleg az agyfelszínhez közeli epilepsziás elváltozások kezelésére alkalmas, és új perspektívát nyithat az epilepsziás aktivitás jelentős csökkentésében. 

A beszélgetésben a daganatos betegségek diagnosztikája is megjelenik: a BVC fejlesztései sejtszintű pontosságú vizsgálatokat tehetnek lehetővé, támogatva a személyre szabott onkológiai kezelések fejlődését. 

Az interjú egyik fontos témája a fejlett neurotechnológiai eszközök miniatürizálása is. A kutatási irány célja olyan beültethető rendszerek fejlesztése, amelyek az agy működését valós időben képesek figyelni és szabályozni, egyfajta „agyi pacemakerként” támogatva a neurológiai betegségek kezelését. 

A teljes cikk IDE KATTINTVA megtekinthető.

2025-3.1.1-ED-2026-00073 aloldal

Projekt azonosítószáma:
2025-3.1.1-ED-2026-00073 

Projekt címe:
Hallucináció-szerű, inger nélküli magabiztos döntések és V1 populációs kódok oksági vizsgálata egérmodellben, valamint új Ca²-érzékeny StyRhod szenzorok és fenoxazin származékok fejlesztése  

Projekt rövid összefoglalója:
A projekt egy több pilléren nyugvó, egymást erősítő kutatási program, amelynek közös célja, hogy mélyebb, oksági magyarázatot adjon az agykérgi hálózatok által létrehozott észlelési és döntési folyamatokra, valamint új, korszerű kémiai eszközöket fejlesszen a biológiai jelátviteli és képalkotási vizsgálatok támogatására. A program egyszerre épít a modern számítási idegtudomány (előrejelző kódolás, hibajelek) kvantitatív kereteire és a biológiai kémia eszközfejlesztő szemléletére. 

Az idegtudományi pillérben azt vizsgáljuk, milyen agykérgi mechanizmusok teszik lehetővé a magabiztos döntéshozatalt akkor is, amikor a szenzoros inger gyenge vagy akár hiányzik. Kiindulópontunk, hogy pszichózissal összefüggő állapotokban az észlelés nem pusztán „zajosabb”, hanem a szenzoros bizonyíték és a belső előfeltevések súlyozása eltolódhat; ennek következményeként a rendszer túlzott bizonyossággal következtethet ingerre akkor is, amikor az objektíven nem áll rendelkezésre. Ezt egy transzlálható, kvantitatív egérmodellben közelítjük meg: kontrollált vizuális diszkriminációs feladatokban az ingererősséget finoman és reprodukálhatóan szabályozzuk, és a teljesítmény mellett a döntési magabiztosság viselkedéses mutatóit is mérjük. Hallucináció-szerű eseményeknek azokat a próbákat tekintjük, amikor ingerhiány vagy küszöb alatti inger mellett is nagy „befektetéssel” (például hosszan fenntartott válasszal) megjelenő, magabiztosnak tűnő döntés születik. A mechanizmusok tesztelhetőségét célzott farmakológiai állapotmanipulációval erősítjük, miközben sejtszintű mérésekkel az elsődleges látókéregben feltárjuk, hogy a serkentés-gátlás egyensúlyának eltolódása, a dendritikus aktivitás, valamint az érzékelési eltérésjelzés és a jutalomhoz kötött hibajelek hogyan járulnak hozzá az inger nélküli, mégis biztos döntésekhez. Várhatóan azonosíthatók lesznek azok a hálózati állapotok és jelkomponensek, amelyek mellett az észlelési bizonyíték-integráció „átfordul”, és megjelenik a téves, de erősen kalibrált bizonyosság. 

A második idegtudományi pillérben a populációs kódok oksági szerepét teszteljük: azt vizsgáljuk, hogy az elsődleges vizuális kéregben a döntési kategóriákhoz társítható sejtcsoportok (ensemble-ök) koordinált, finoman időzített aktivitása elégséges-e a megfelelő viselkedés kiváltásához vagy szelektív modulálásához. Populációs képalkotással azonosítjuk a Go- és NoGo-kategóriákhoz kapcsolódó aktivitásmintázatokat, majd zárt hurkú, célzott optikai stimulációval megvizsgáljuk, hogy küszöb közeli, gyenge ingerek mellett képesek-e szelektíven megerősíteni a megfelelő döntést, és milyen mértékben váltható ki ezzel a magas kontrasztú ingerekhez hasonló teljesítmény. A várható eredmény olyan oksági bizonyíték, amely tisztázza, hogy az elsődleges látókéregben (V1) megjelenő tér-időbeli populációs mintázatok funkcionálisan meghatározóak-e a perceptuális döntéshozatalban. 

A kémiai pillérek célja új, biológiai alkalmazásokra alkalmas fluoreszcens eszközök létrehozása. Egyrészt új, hangolható fluorofór-szenzor családot fejlesztünk a Ca2+-jelátvitel vizsgálatához, amelynek előnye a nagy jel/zaj arány, az aránymetrikus és „kapcsolható” (turn-on/turn-off) működés lehetősége, valamint a kétfotonos képalkotás felé nyitható fejleszthetőség; a jelölteket szintézis, fotofizikai jellemzés és sejtes validáció révén választjuk ki. Másrészt fenoxazin-származékok moduláris szintézisét és funkcionális diverzifikációját dolgozzuk ki, hogy szerkezetileg diverz, jól tervezhető vegyületkönyvtár jöhessen létre fluoreszcens és biológiai-kémiai felhasználásra. A fejlesztések hosszabb távon új képalkotó, bioérzékelő és diagnosztikai irányokat alapozhatnak meg, miközben az idegtudományi modulok a döntések és észlelések agykérgi mechanizmusainak oksági megértéséhez járulnak hozzá. 

Projekt megvalósítási időszak: 2026.03.01 – 2026.07.31 

Projekt költségvetése: 300.000.000 Ft 

Projekt támogatási intenzitás: 100% 

Projekt megvalósítási helyszín:
1094 Budapest, Liliom u. 43.
1094 Budapest, Tűzoltó u. 59.
1067 Budapest, Asztalos Sándor utca 9.
7673 Kővágószőlős 524/1.  

 

 

Új fejezet Losonczy Attila professzorral való együttműködésünkben

A BrainVisionCenter nemzetközi tudományos beágyazottságát nemcsak a rangos tudományos publikációk, hanem a világ vezető kutatóival kialakított aktív szakmai együttműködések is formálják.

A közelmúltban intézetünkben járt Prof. Dr. Losonczy Attila, a UT Southwestern Medical Center vezető idegtudósa, hogy a folyamatban lévő és jövőbeli közös kutatási irányokról egyeztessen csapatunkkal. Losonczy professzort és alapítónkat, Dr. Rózsa Balázst több tudományos együttműködés is összeköti, amelyek a modern idegtudomány, a fejlett optikai képalkotás és az innovatív kísérleti megközelítések határterületein valósulnak meg.

Ez a szakmai kapcsolat már eddig is jelentős tudományos eredményekhez járult hozzá, többek között egy nemrégiben megjelent közös publikációhoz a Neuron folyóiratban, amely az idegtudomány egyik vezető nemzetközi szaklapja.

A látogatás során a résztvevők áttekintették az aktuális kutatási irányokat, és több új közös projekt elindításáról is döntöttek. Ezek a tervek az együttműködés következő fejezetét jelentik, és tovább erősítik a BrainVisionCenter kapcsolódását a nemzetközi idegtudomány élvonalához.

Az ehhez hasonló együttműködések fontos szerepet játszanak abban, hogy a BrainVisionCenter hidat képezzen a fejlett képalkotó technológiák, a kísérletes idegtudomány és a nemzetközi tudományos kiválóság között.

Roska Botond az Indexnek adott interjút

„A magyar tudós, aki a vakság sötétjében térképet rajzol a fényhez” címmel jelent meg az Index interjúja Roska Botonddal, kutatóintézetünk egyik alapítójával, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel igazgatójával. 

A beszélgetésben Roska Botond többek között a MitoCatch technológia lehetőségeiről beszél, amely új távlatokat nyithat a vakság bizonyos formáinak kezelésében, és a jövőben más területeken, például a kardiológiában és az immunterápiában is áttörési lehetőségeket teremthet. 

Különösen nagy elismerés számunkra, hogy az interjúban kiemeli a Balázs Rózsa vezette BrainVisionCenter munkáját is. Megfogalmazása szerint a BVC-ben olyan, technológiára fókuszáló kutatógárda jött létre, amely Magyarországon egyedülálló, és amely egy nemzetközi szinten is versenyképes kutatóközpont alapja lehet. 

Roska Botond a közös munka kapcsán két szempontot emel ki: az unikalitást és a realitást. Mint fogalmaz: „Mindkettő megvan a BVC-ben.” 

Köszönjük az elismerő szavakat, és büszkék vagyunk arra, hogy munkánkkal hozzájárulhatunk egy ilyen jelentős tudományos vízió megvalósításához. 

A teljes interjú IDE KATTINTVA olvasható.