Az egészségtudományi szakma egyik vezető hazai portálja, az elitmed.hu számolt be kutatóintézetünk alapítója, Prof. Dr. Rózsa Balázs, valamint Dr. Losonczy Attila (UT Southwestern Medical Center) legújabb közös tudományos eredményéről. 

A kutatók tanulmánya a világ egyik vezető idegtudományi folyóiratában, a Neuron hasábjain jelent meg „Motion-stabilized three -dimensional optical recordings of membrane voltage and calcium dynamics in hippocampal CA1 dendrites” címmel. 

A publikáció a BrainVisionCenter és a Femtonics együttműködésében kifejlesztett háromdimenziós, valós idejű mozgáskorrekciós eljárást mutatja be, amely új lehetőségeket nyit az élő agy működésének vizsgálatában. A technológia lehetővé teszi, hogy a folyamatosan mozgó agyszövetben is nagy pontossággal mérhetővé váljanak az idegsejtek és dendritjeik membránpotenciál-változásai, valamint kalciumdinamikája. 

Az elitmed.hu a kutatás jelentőségét így foglalja össze: 

„Magyar kutatók forradalmi módszere tárja fel az élő agy rejtett elektromos világát. Magyar innovációs áttörés: agyműtét során először vált mérhetővé a folyamatosan mozgó agy idegsejtjei és sejtnyúlványai elektromos aktivitása.” 

A kutatás új mérföldkövet jelent az idegtudományi képalkotás területén, és hozzájárulhat az agyműködés mélyebb megértéséhez, valamint a jövő diagnosztikai és terápiás megoldásainak fejlesztéséhez. 

A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható.

Mivel lehet hazacsábítani a fiatal kutatókat?
Milyen tudományos áttöréseket ért el intézetünk az orvostudomány, a fizika és a matematika határterületein?
Mely eszközeink képesek működés közben „olvasni” az agysejtek aktivitását?
Mi a közös a BrainVisionCenter, valamint a Harvard, Yale, Princeton, MIT, a sanghaji és a hongkongi egyetem kutatási együttműködéseiben?
És mi is az az „agyi pacemaker”?

Ezekre és még számos izgalmas tudományos kérdésre adott választ intézetünk tudományos igazgatója, Rózsa Balázs, a Kossuth Rádió Délelőtt című műsorában.

Az említett beszélgetés IDE KATTINTVA hallgatható meg. Rózsa Balázs része 01:26:12 – 01:51:24 időszakban hallható.

A 2025 év végén megrendezett Science Expo rendezvényen kutatóintézetünk több, a tudomány világába betekintést nyújtó érdekességet mutatott be a nagyközönség számára. Az M5 Novum című műsorában intézetünk munkatársa a 3D lézermikroszkópos agykutatásokhoz kapcsolódó speciális vegyületekről és kémiai festékekről számolt be.
A bemutatott anyagokkal végzett látványos kísérletek különösen nagy érdeklődést váltottak ki a fiatalabb korosztály körében, hozzájárulva a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.

A videót IDE kattintva lehet megnézni.

Cégünk tudományos igazgatója, Rózsa Balázs, az ünnepek előtti utolsó interjúját a Katolikus Rádiónak adta. A Kerengő című műsorban sok érdekes témáról beszélt: az egerek tájékozódásától a Forma 1-es versenyautók fotózásáig, a robotporszívótól a Mátrix-ig, illetve kiderült, milyen 30 éves tudományos tévhitre cáfoltunk rá egy kísérlettel.

Az interjú az alábbi linken 27:55-től hallgatható meg.

A Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában, az „5 perc tudomány” rovatban Judák Linda és Rózsa Balázs mutatják be Kutatóintézetünk és a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet együttműködésével kifejlesztett Moculus névre hallgató berendezést.  Ez az egerek számára optimalizált virtuális valóság (VR) szemüveg új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.   

Az interjú az alábbi linken 6:50- -13.37-között hallgatható meg.

Büszkén jelentjük be, hogy a világ egyik legnevesebb élettudományi folyóirata a Nature Methods beválogatta cikkünket az év legjelentősebb tanulmányai közé.

A Nature Methods-ban publikálni a tudományos közélet csúcsát jelenti. Az NM küldetése a biológiai tudományok különböző területein végzett alapkutatások széles körű, innovatív kutatási módszereinek támogatása. A lapban megjelenő tanulmányok elkészítése és szerkesztőségi elfogadása sok éves munkafolyamat.

A Moculus berendezésünket bemutató tanulmányunkról a lap a következőket emeli ki: a rágcsálók viselkedésének tanulmányozásának egyik megközelítése a VR használata, ahol az állatok egy futópadon fedezik fel a virtuális környezetet. A Moculus a rágcsálók számára olyan virtuális környezetet alakít ki, amely hasonló az emberek által használt VR-szemüvegekhez.

A cikk 434 idézést és 5 éves 49 impact factort ért el.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.

A BrainVisionCenter 2025-ben is saját standdal képviseltette magát a Science Expon. A Millenárison megrendezett eseményre több ezren látogattak el. A kiállítótér egyik felében kollégáink látványos kémiai kísérleteket demonstráltak a nagyszámú – sok lelkes középiskolásból és kisgyerekből álló – közönségnek. Szintén bemutattuk a Moculus névre hallgató berendezésünket, amelyhez egy VR szemüveget is biztosítottunk. Ennek segítségével az érdeklődők kipróbálhatták a Moculusban futó egér útját.

Standunkon készített riportot a TV2 Innovátor című műsor stábja, amely az alábbi linkre kattintva 6:48-tól látható.

Az Indexen hosszú elemző írás jelent meg Roska Botondról és Rózsa Balázsról, valamint az általuk alapított BVC-ről. Szóba kerül a látáshelyreállítás, az intézetünkben folyó, világszinten is egyedülálló agykutatás és az ehhez szükséges, forradalmian új berendezések, amelyeket a Harvardon, a Yale-n, Oxfordban és a világ további – közel 200 – top egyetemén és kutatóintézetében használnak.
A teljes cikk ITT olvasható.

A BrainVisionCenter tudományos igazgatója a Forbes gazdasági magazin egyik friss podcast adásában beszélt az intézet indulásáról, a legfontosabb tudományos áttörésekről, valamint arról, hogyan formálhatják át az idegtudományi kutatásokat a jövő terápiái és gyógyítási lehetőségei.

Kiemelte, hogy az általuk kifejlesztett új technológia 3500-szor több sejt egyidejű vizsgálatát teszi lehetővé, ami forradalmi előrelépést jelent a memóriával, viselkedéssel és szociális interakciókkal kapcsolatos kutatásokban. Ez a mérföldkő kulcsfontosságú a Parkinson-kór, az epilepszia és más idegrendszeri betegségek mélyebb megértésében.

A szakember hangsúlyozta: valódi képet az idegrendszer működéséről csak szabadon mozgó rendszerek alkalmazásával kaphatunk. Ez az első olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy nagy felbontásban és kiváló minőségben gyűjtsünk adatokat természetes viselkedés közben.