Cégünk tudományos igazgatója, Rózsa Balázs, az ünnepek előtti utolsó interjúját a Katolikus Rádiónak adta. A Kerengő című műsorban sok érdekes témáról beszélt: az egerek tájékozódásától a Forma 1-es versenyautók fotózásáig, a robotporszívótól a Mátrix-ig, illetve kiderült, milyen 30 éves tudományos tévhitre cáfoltunk rá egy kísérlettel.

Az interjú az alábbi linken 27:55-től hallgatható meg.

A Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában, az „5 perc tudomány” rovatban Judák Linda és Rózsa Balázs mutatják be Kutatóintézetünk és a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet együttműködésével kifejlesztett Moculus névre hallgató berendezést.  Ez az egerek számára optimalizált virtuális valóság (VR) szemüveg új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.   

Az interjú az alábbi linken 6:50- -13.37-között hallgatható meg.

Büszkén jelentjük be, hogy a világ egyik legnevesebb élettudományi folyóirata a Nature Methods beválogatta cikkünket az év legjelentősebb tanulmányai közé.

A Nature Methods-ban publikálni a tudományos közélet csúcsát jelenti. Az NM küldetése a biológiai tudományok különböző területein végzett alapkutatások széles körű, innovatív kutatási módszereinek támogatása. A lapban megjelenő tanulmányok elkészítése és szerkesztőségi elfogadása sok éves munkafolyamat.

A Moculus berendezésünket bemutató tanulmányunkról a lap a következőket emeli ki: a rágcsálók viselkedésének tanulmányozásának egyik megközelítése a VR használata, ahol az állatok egy futópadon fedezik fel a virtuális környezetet. A Moculus a rágcsálók számára olyan virtuális környezetet alakít ki, amely hasonló az emberek által használt VR-szemüvegekhez.

A cikk 434 idézést és 5 éves 49 impact factort ért el.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.

Az Indexen hosszú elemző írás jelent meg Roska Botondról és Rózsa Balázsról, valamint az általuk alapított BVC-ről. Szóba kerül a látáshelyreállítás, az intézetünkben folyó, világszinten is egyedülálló agykutatás és az ehhez szükséges, forradalmian új berendezések, amelyeket a Harvardon, a Yale-n, Oxfordban és a világ további – közel 200 – top egyetemén és kutatóintézetében használnak.
A teljes cikk ITT olvasható.

A BrainVisionCenter tudományos igazgatója a Forbes gazdasági magazin egyik friss podcast adásában beszélt az intézet indulásáról, a legfontosabb tudományos áttörésekről, valamint arról, hogyan formálhatják át az idegtudományi kutatásokat a jövő terápiái és gyógyítási lehetőségei.

Kiemelte, hogy az általuk kifejlesztett új technológia 3500-szor több sejt egyidejű vizsgálatát teszi lehetővé, ami forradalmi előrelépést jelent a memóriával, viselkedéssel és szociális interakciókkal kapcsolatos kutatásokban. Ez a mérföldkő kulcsfontosságú a Parkinson-kór, az epilepszia és más idegrendszeri betegségek mélyebb megértésében.

A szakember hangsúlyozta: valódi képet az idegrendszer működéséről csak szabadon mozgó rendszerek alkalmazásával kaphatunk. Ez az első olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy nagy felbontásban és kiváló minőségben gyűjtsünk adatokat természetes viselkedés közben.

Az egerek agykérgi sejtjei meglepően hasonlóan működnek, mint az embereké – ezt a párhuzamot használjuk ki a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) kutatásaiban. A Novum – innováció, tudomány, technológia című műsorban bemutattuk, hogyan segíti a Moculus rendszerünk az emberi látás mélyebb megértését és új terápiás lehetőségek fejlesztését a vakság kezelésére.

Roska Botond, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology igazgatója és a budapesti BrainVisionCenter egyik alapítója, előadást tartott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol Neumann János professzorként a legújabb kutatási eredményeit ismertette. Az A látás helyreállítása című előadásában bemutatta azt az új terápiás megközelítést, amely intézetében született, és amely áttörést hozhat a látássérültek kezelésében. Hangsúlyozta, hogy a kezelés alapját azok az alapkutatások képezik, amelyek rávilágítottak: a retina nem pusztán fényérzékelő szerv, hanem egy önálló „vizuális számítógép”, amely a látványt még az agyba jutás előtt több mint százféle idegsejt közreműködésével 30 komponensre bontja. Mindez rámutat arra, hogy az emberi idegrendszer mekkora mértékben épít a látásra — az agykéreg adatforgalmának mintegy fele ugyanis vizuális eredetű.

Tovább a cikkhez: https://index.hu/techtud/2025/06/03/orvostudomany-latas-szem-roska-botond-genterapia-mitokondrium-bme-neumann-professzor/

Prof. dr. Rózsa Balázs, a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont alapítója és igazgatója vendége volt a NewTechtalk – tudomány és technológia című műsor legfrissebb adásának. A beszélgetés során személyes és szakmai történetét ismerhettük meg: hogyan vezette az idegtudomány, az orvostudomány és a fizika határterületein végzett munkája a saját kutatóintézet megalapításához, és mi inspirálta a BrainVisionCenter létrehozásában. Szó esett arról is, hogyan lehet a különböző tudományterületek tudását a gyakorlatban ötvözni, milyen kihívásokat rejt ez az interdiszciplináris megközelítés, és milyen tudományos áttöréseket sikerült eddig elérnünk az intézetben. Kiemelt szerepet kapott a látás helyreállításának kérdése, amelyhez neurofotonikai technológiáink és agyi képalkotó rendszereink új lehetőségeket teremtenek. A beszélgetés során szó volt a gyors 3D kétfoton képalkotás jelentőségéről, a mesterséges intelligencia és a big data kutatásban betöltött szerepéről, valamint arról, hogyan járulhatnak ezek hozzá olyan betegségek új terápiás lehetőségeihez, mint a depresszió, a demencia vagy az epilepszia.

Tovább a cikkhez: https://podcast.hu/podcast/newtechtalk/37617

A BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézettel (HUN-REN KOKI) együttműködve egy egerek számára optimalizált virtuális valóság (VR) szemüveget fejlesztett ki, amely új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében. A Moculus nevű eszköz élethűen szimulálja a természetes látást a kísérleti állatok számára, és akár százszorosára gyorsíthatja a tanulási folyamatokat.

Új távlatokat nyithat az időskori és neurológiai betegségek kezelésében Losonczy Attila és kutatócsoportjának legújabb felfedezése. A New York-i Columbia Egyetem Zuckerman Intézet, a Rózsa Balázs által vezetett BrainVisionCenter, valamint a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet közös kutatása forradalmi eredményt hozott: a magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését. A tanulmány a rangos Nature című folyóiratban jelent meg.

A publikáció tudományos jelentőségéről Losonczy Attila beszélt a Kossuth Rádió Délelőtt című műsorában: