Moculus: immerszív, sztereólátású virtuális valóság rendszer egereknek

Büszkén jelentjük be, hogy a világ egyik legnevesebb élettudományi folyóirata a Nature Methods beválogatta cikkünket az év legjelentősebb tanulmányai közé.

A Nature Methods-ban publikálni a tudományos közélet csúcsát jelenti. Az NM küldetése a biológiai tudományok különböző területein végzett alapkutatások széles körű, innovatív kutatási módszereinek támogatása. A lapban megjelenő tanulmányok elkészítése és szerkesztőségi elfogadása sok éves munkafolyamat.

A Moculus berendezésünket bemutató tanulmányunkról a lap a következőket emeli ki: a rágcsálók viselkedésének tanulmányozásának egyik megközelítése a VR használata, ahol az állatok egy futópadon fedezik fel a virtuális környezetet. A Moculus a rágcsálók számára olyan virtuális környezetet alakít ki, amely hasonló az emberek által használt VR-szemüvegekhez.

A cikk 434 idézést és 5 éves 49 impact factort ért el.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.

Roska Botond és a BrainVision Center, a vakság gyógyításáért

Az Indexen hosszú elemző írás jelent meg Roska Botondról és Rózsa Balázsról, valamint az általuk alapított BVC-ről. Szóba kerül a látáshelyreállítás, az intézetünkben folyó, világszinten is egyedülálló agykutatás és az ehhez szükséges, forradalmian új berendezések, amelyeket a Harvardon, a Yale-n, Oxfordban és a világ további – közel 200 – top egyetemén és kutatóintézetében használnak.
A teljes cikk ITT olvasható.

Forbes Deal podcast – Balázs Rózsa a vakság gyógyításához vezető kutatásokról

A BrainVisionCenter tudományos igazgatója a Forbes gazdasági magazin egyik friss podcast adásában beszélt az intézet indulásáról, a legfontosabb tudományos áttörésekről, valamint arról, hogyan formálhatják át az idegtudományi kutatásokat a jövő terápiái és gyógyítási lehetőségei.

Kiemelte, hogy az általuk kifejlesztett új technológia 3500-szor több sejt egyidejű vizsgálatát teszi lehetővé, ami forradalmi előrelépést jelent a memóriával, viselkedéssel és szociális interakciókkal kapcsolatos kutatásokban. Ez a mérföldkő kulcsfontosságú a Parkinson-kór, az epilepszia és más idegrendszeri betegségek mélyebb megértésében.

A szakember hangsúlyozta: valódi képet az idegrendszer működéséről csak szabadon mozgó rendszerek alkalmazásával kaphatunk. Ez az első olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy nagy felbontásban és kiváló minőségben gyűjtsünk adatokat természetes viselkedés közben.

Miért kutatunk egereken, ha az embereket akarjuk megérteni?

Az egerek agykérgi sejtjei meglepően hasonlóan működnek, mint az embereké – ezt a párhuzamot használjuk ki a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) kutatásaiban. A Novum – innováció, tudomány, technológia című műsorban bemutattuk, hogyan segíti a Moculus rendszerünk az emberi látás mélyebb megértését és új terápiás lehetőségek fejlesztését a vakság kezelésére.

Roska Botond a látás helyreállításának legújabb lehetőségeiről tartott előadást

Roska Botond, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology igazgatója és a budapesti BrainVisionCenter egyik alapítója, előadást tartott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol Neumann János professzorként a legújabb kutatási eredményeit ismertette. Az A látás helyreállítása című előadásában bemutatta azt az új terápiás megközelítést, amely intézetében született, és amely áttörést hozhat a látássérültek kezelésében. Hangsúlyozta, hogy a kezelés alapját azok az alapkutatások képezik, amelyek rávilágítottak: a retina nem pusztán fényérzékelő szerv, hanem egy önálló „vizuális számítógép”, amely a látványt még az agyba jutás előtt több mint százféle idegsejt közreműködésével 30 komponensre bontja. Mindez rámutat arra, hogy az emberi idegrendszer mekkora mértékben épít a látásra — az agykéreg adatforgalmának mintegy fele ugyanis vizuális eredetű.

Tovább a cikkhez: https://index.hu/techtud/2025/06/03/orvostudomany-latas-szem-roska-botond-genterapia-mitokondrium-bme-neumann-professzor/

Fény derül az agy titkaira – dr. Rózsa Balázs a NewTechtalk vendége

Prof. dr. Rózsa Balázs, a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont alapítója és igazgatója vendége volt a NewTechtalk – tudomány és technológia című műsor legfrissebb adásának. A beszélgetés során személyes és szakmai történetét ismerhettük meg: hogyan vezette az idegtudomány, az orvostudomány és a fizika határterületein végzett munkája a saját kutatóintézet megalapításához, és mi inspirálta a BrainVisionCenter létrehozásában. Szó esett arról is, hogyan lehet a különböző tudományterületek tudását a gyakorlatban ötvözni, milyen kihívásokat rejt ez az interdiszciplináris megközelítés, és milyen tudományos áttöréseket sikerült eddig elérnünk az intézetben. Kiemelt szerepet kapott a látás helyreállításának kérdése, amelyhez neurofotonikai technológiáink és agyi képalkotó rendszereink új lehetőségeket teremtenek. A beszélgetés során szó volt a gyors 3D kétfoton képalkotás jelentőségéről, a mesterséges intelligencia és a big data kutatásban betöltött szerepéről, valamint arról, hogyan járulhatnak ezek hozzá olyan betegségek új terápiás lehetőségeihez, mint a depresszió, a demencia vagy az epilepszia.

Tovább a cikkhez: https://podcast.hu/podcast/newtechtalk/37617

Multiverzum – egér VR szemüveg forradalmasíthatja az agykutatást

A BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézettel (HUN-REN KOKI) együttműködve egy egerek számára optimalizált virtuális valóság (VR) szemüveget fejlesztett ki, amely új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében. A Moculus nevű eszköz élethűen szimulálja a természetes látást a kísérleti állatok számára, és akár százszorosára gyorsíthatja a tanulási folyamatokat.

Interjú dr. Losonczy Attilával a Kossuth Rádió Délelőtt című műsorában

Új távlatokat nyithat az időskori és neurológiai betegségek kezelésében Losonczy Attila és kutatócsoportjának legújabb felfedezése. A New York-i Columbia Egyetem Zuckerman Intézet, a Rózsa Balázs által vezetett BrainVisionCenter, valamint a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet közös kutatása forradalmi eredményt hozott: a magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését. A tanulmány a rangos Nature című folyóiratban jelent meg.

A publikáció tudományos jelentőségéről Losonczy Attila beszélt a Kossuth Rádió Délelőtt című műsorában:

Miért készült VR szemüveg az egereknek? – dr. Rózsa Balázs a Millásreggeliben válaszolt

Egerek számára optimalizált virtuális valóság (VR) szemüveget fejlesztett ki a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézettel (HUN-REN KOKI) együttműködve. Az eszköz szorosan illeszkedik a Roska Botond és Rózsa Balázs által alapított BVC küldetéséhez, amely a látás helyreállítását célzó terápiák és a központi idegrendszeri betegségek kezelésének fejlesztésére összpontosít.

A rádiocafe 98.0 műsorában dr. Rózsa Balázst, a Femtonics, illetve a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont alapítóhját és igazgatóját kérdezték a magyar kutatók által fejlesztett VR eszközről, valamint a Femtonics által 2024-ben elnyert Innovációs Díjról.

Tovább az interjúhoz: Millásreggeli (26:40-től)

Die Entstehung von Erinnerungen beobachtet

Ungarische und US-Forscher haben ein revolutionäres Ergebnis bei Gedächtnisstörungen vorgelegt. Die Entdeckung könnte neue Horizonte bei der Behandlung altersbedingter und neurologischer Erkrankungen eröffnen.

In der gemeinsamen Forschung des Zuckerman-Instituts der New Yorker Columbia-Universität, des BrainVisionCenter (BVC) und des HUN-REN Forschungsinstituts für experimentelle Medizin (KOKI) war es mit Hilfe des in Ungarn entwickelten 3D-Laser-Scanning-Mikroskops möglich, zum ersten Mal in einem lebenden Tier, im Bruchteil einer Sekunde, die Entstehung von Erinnerungen in hauchdünnen Strukturen zu beobachten. Die Studie wurde in der Fachzeitschrift Nature veröffentlicht. Das Abrufen von Erinnerungen basiert auf Veränderungen in der Stärke der Verbindungen zwischen Gehirnzellen, den sog. Synapsen.

Tovább a cikkhez: budapester.hu