A BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont 2021-es megalakulása óta immár második alkalommal szervez tudományos konferenciát. 2023-as, „See something first” elnevezésű rendezvényünkön kiemelt kutatóink és kollaborációs partnereink előadásain keresztül ismertettük a szakmai közönséggel a kutatóintézet elmúlt két évének tudományos tevékenységét és jelentősebb eredményeit.

 

Tudományos előadások

Prof. dr. Roska Botond – a NeurofotonIQa Tudásközpont Alapítvány kuratóriumi elnöke, a BVC alapítója, az IOB tudományos igazgatója

A látás helyreállításának és a látásvesztés lassításának lehetőségei

Az IOB tudományos igazgatója a látás helyreállításának és a látásvesztés lassításának lehetőségeiről beszélt online előadásában. Áttekintette az elmúlt 25 év kutatómunkájának köszönhetően elért eredményeket és a jövőbeni terápiás utakat is ismertette a prezentációban.

Prof. dr. Rózsa Balázs – a BVC alapítója, igazgatója, vezető kutatóprofesszora

Automatizált, ultragyors lézerekre épülő 3D-s lézerpásztázó mikroszkópia új terápiás és diagnosztikai eljárások kidolgozására

A BVC két jelentős sikeréről, fejlesztéséről számolt be előadásában prof. dr. Rózsa Balázs. Az epilepszia jövőbeni terápiafejlesztésével kapcsolatban elmondta: az intézet egyik fontos hoszútávú törekvése, hogy a betegség 3D-s akusztooptikai mikroszkópiával való sejtszintű kezelését a kísérleti fázisból a klinikai vizsgálatokig jutassák el. Prezentációjának második felében bemutatta az intézet fejlesztőcsapata által tervezett és épített automatizált, nagy áteresztőképességű, robot által vezérelt mikroszkóprendszert, melynek jövőbeni feladata, hogy a betegekből származó, különböző terápiás ágensekkel kezelt humán retina- és agyszövet mintákat analizálva megtalálják a leghatékonyabb génterápiás eljárást. A berendezésnek köszönhetően mihamarabb megkezdhető lenne a betegek célzott kezelése, ezáltal elkerülve a hosszadalmas és esetlegesen hatástalan terápiákat.

Dr. Szalay Gergely – a Biológia Osztály vezetője

Szinkrontüzelő sejtcsoportok tulajdonságainak és dinamikájának vizsgálata éber rágcsáló modellben

Egyre több tudományos munka bizonyítja, hogy az agykéregben az egyes percepciók együtt tüzelő sejtcsoportok formájában kódolódnak. Az intézetben fejlesztett 3D akuszto-optikus szkenner alapú lézerpásztázó mikroszkóptechnológia, valamint a kidolgozott mérési módszerek lehetővé teszik, hogy tanulás alatt, éber állatban, akár több száz idegsejt aktivitását figyeljék meg a kutatók párhuzamosan. A sejthálózat modellek szerint néhány tíz sejt aktivitása szükséges egy egyedi percepció kialakításához, és a viselkedésválasz egyértelmű kódolásához. Mivel az egyes percepciókat csak a sejtek egy kisebb százaléka kódolja, illetve, mivel a válaszok még egyetlen napon belül is nagyfokú variabilitást mutatnak, ezért a korábban kevesebb sejttel történő teszek során megfelelő méretű hálózatok felderítésére nem volt esély. A mérhető sejtek számának növelésével sikerült hálózatokat azonosítani, és azok viselkedéssel korreláló válaszamplitúdóit megmutatni.

Prof. dr. Mucsi Zoltán – a Biológiai Kémia Osztály vezetője

Új fluoreszcens szenzormolekulák fejlesztése diagnosztikai célokra

Az osztály kiemelt fontosságú témája a diagnosztikai célú feszültségérzékeny fluoreszcens szenzormolekulák fejlesztése, melyek a jövőben a humán diagnosztikában is szerepet játszhatnak. A fluoreszcens képdiagnosztikai eljárások ugyanis nem működhetnek fénykibocsátásra képes jelzőmolekulák nélkül. Elsősorban egyes betegségekhez, illetve fertőzésekhez köthető fémionok (pl. cink) detektálásán értek el sikereket az intézet kutatói, de fontos eredmények születtek a membránjelölésre, illetve a feszültségérzékelésére képes festékekkel kapcsolatban is. A fejlesztések eredményeként elsőként mutattak be olyan újszerű, kétfoton technológiában alkalmazható, a tumorsejteket szelektíven jelölő fluoreszcens antitesteket, amelyek hatékonyabbak a tumoros és egészséges sejtek megkülönböztetésében. Az osztály eredményeiből több szakcikk jelent meg, és szabadalmi oltalom iránti igényt is benyújtottak.

Dr. Szepesi Áron – a Molekuláris Biológia Osztály vezetője

Virális vektorok, mint lehetséges génterápiás eszközök

A legújabb virális alapú génterápiás eljárások hatékony megoldást kínálnak egyes idegrendszeri betegségek kezelésében. A monogénes hátterű megbetegedések rutinszerű kezelésére (pl. gerincizom atrófia, retinadisztrófia) már rendelkezésre állnak olyan adeno-asszociált virális vektor (AAV) készítmények (Zolgensma, Luxturna), melyek humán alkalmazásával lehetőség nyílik hasonló idegrendszeri elváltozások terápiás kezelésére. Az osztály fontos küldetése az egyes kóros elváltozások (pl. epilepszia) hátterében meghúzódó patológiás folyamatok megismerése a későbbi sikeres terápiás eljárás kidolgozásához. Az intézet kutatói ehhez kívánnak hozzájárulni olyan virális vektorok előállításával, melyek alkalmasak célba venni a hibásan működő idegsejteket, és befolyásolni azok működését.

Dr. Szabó Arnold – a BVC Humán Retina és Cortex Laboratóriumának vezetője

Az in vitro modellrendszerek szerepe az idegtudományi kutatásokban

Az elmúlt évtized jelentős tudományos sikerei és kudarcai egyértelműen jelzik, hogy az emberre is alkalmazható, potenciálisan klinikai haszonnal is bíró eredmények létrehozásához elengedhetetlen az emberi eredetű sejtek és szövetek bevonása a kutatásba. A BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont kutatásait az alapítástól kezdve ez a transzlációs szemlélet jellemzi. Az előadás során az intézetben alkalmazott, illetve fejlesztés alatt álló in vitro modellrendszereket ismerhette meg a közönség röviden.

Dr. György Bence – az IOB Szemészeti Transzlációs Kutatócsoportjának vezetője

Precíz génszerkesztéssel a makuladegeneráció ellen

A genetikai hibák korrigálása rendkívül nehéz feladat hiszen négymilliárdból kell megtalálni azt az egyet, amelyik betegséget, például vakságot okoz. Különösen nehéz ezt a mechanizmust működésre bírni az emberi test egyik legösszetettebb szervében, a retinában. Dr. György Bence kutatócsoportja azon dolgozik, hogy megoldást találjanak a genetikai makuladegeneráció leggyakoribb formájára, a Stargardt-betegségre. Az új genetikai eljárást, az úgynevezett bázisszerkesztést, sikerrel tesztelték in vivo egereken és majmokon. A nagy hatékonyság és pontosság a világ első bázisszerkesztést alkalmazó klinikai kísérletéhez vezethet a Stargardt-betegségben, emellett a vakság más formáiban szenvedők számára is reményt biztosíthat.

Dr. Halász László – az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet idegsebész szakorvosa

A robotasszisztált idegsebészeti módszerek idegrendszeri kórképek kezelésében

Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben 2018 áprilisában végeztek Magyarországon és a közép-európai régióban elsőként robotasszisztált idegsebészeti beavatkozást. Az előadásban az elmúlt öt év alatt elért eredményeket foglalták össze, mind az epilepszia, mind a mozgászavarok idegsebészeti kezelése kapcsán.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt – Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója, a BVC tudományos tanácsadója

A génsebészeti kezelések lehetőségei a szemészet területén

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának bázisán szemészeti génterápiás centrum működik. A kezelőközpontban egy innovatív eljárás segítségével a látáskárosodás és a vakság egyik fő okát jelentő örökletes szembetegség, a retinális disztrófia kezelésére is lehetőség van. Az elmúlt évek során 10 RPE 65 mutációval érintett beteg szemét kezelték génsebészeti módszerrel. A makula tájék alá juttatott gyógyszer alkalmazását követően a kezelt páciensek kontrasztérzékenysége, látásuk objektív és szubjektív mutatói, valamint a betegek önellátó képessége jelentősen javult. Az előadásban a kezelés eredményeinek részletes bemutatása történt meg.

Fotók: Csomos Attila fényképész